Karácsonyi mézes az unokák segítségével! :-))

 Barbi azonnal készíthető és fogyasztható mézese alapján készítettem az idén a mézes figurákat. Az unokáim helyben majdnem  a felét elfogyasztották, még "hímezés" előtt. Elég nehezen  boldogultak a készen kapható színes színezékkel, alig lehetett a tubusokból kinyomni az anyagot. Jövőre  cukormázzal  fogunk színezni, bár azzal is meg kell tanulnunk bánni. Az a lényeg, hogy élvezték. Maradt még jó pár natúron, jó kis nassolgatni való teasütemény. Imádjuk a mézest!!!  Készítettem a gyerekeknek almás-fahéjas muffint, hogy ne csak a mézest fogyasszák, maradjon a tálcán is. A muffin recept később.  Azt is kihímeztük. 

A Barbi által megadott recept mennyiség felét készítettem, de így is volt bőven szaggatni  és hímezni való, pedig nem az egészet díszítették fel a gyerekek.

Én a fele mennyiséget adom meg az eredeti receptnek:

Hozzávalók:

1/2 kg liszt

2 kk szódabikarbóna

1/2 ek mézes fűszerkeverék

15 dkg porcukor

15 dkg sütőmargarin

1,25 dkg méz

2 kisebb tojás

+ a nyújtáshoz liszt

A lisztet a szódaport a mézes fűszert (sajnos nem raktam bele eleget, így nem volt olyan intenzív  fűszer ízre) porcukrot összekeverjük, majd a margarinnal elmorzsoltam.  Majd hozzáadtam a mézet és a tojást és jól összegyúrtam.  Könnyen formázható puha tésztát kaptam. 3 cipóra osztottam. Jól meglisztezett felületen kell dolgozni, mert szeret odaragadni.

kb. 3 mm vastagságúra nyújtottam és különböző formákkal kiszaggattam.

Sütőpapírral bélelt tepsibe rakosgattam és előmelegített sütőben 180 fokon tényleg 10 perc alatt megsült. Kár hogy nem számoltam meg, hogy mennyi darab lett, mert még mindig van belőle, de csak azért, mert az unokák a karácsony másik felét a másik nagyinál töltötték, ahol szintén minden jóval "töltötték"  meg őket.:))

A díszítéshez készen kapható különböző színű ételfestéket használtunk, de elég nehéz volt velük dolgozni, állandóan meleg vízben kellett tartani, hogy nyomható legyen. Végül megunták és elkészítettem az 1 tojásfehérje, 15 dkg porcukor, 1 tk étkezési keményítő, de nem volt elég az 1 tk citromlé, én többet adtam hozzá, hogy kitudjuk nyomni a zsákból.

Az unokáim lelkesedése a végére már igencsak alább hagyott, - mondtam nekik, hogy csak addig csináljátok amíg élvezitek-. 

Mondanom sem kell azonnal abba maradt az élvezet, meg könnyebbült sóhaj kíséretében......:-))