Viktorkám 10 éves :-)) Szülinapi epertorta! :)

Az én kis tornászbajnokom 10. éves. Epertortát kért szülinapjára, és arra kért, hogy csak eper legyen benne. Megpróbáltam a kedvébe járni, és sikerült!!!!  Annyira spontán volt, mikor megszólalt és azt mondta: - olyan jó 10 évesnek lenni - hát nem édes?? Nagyon szeretem. 

Délelőtt még el kellett mennem beszerezni az alapanyagokat a töltelékhez. Szerencsém volt, mert az  Aldiban gyönyörű szép egészséges epreket lehetett kapni. Aztán a Sparban az epres görög joghurtot, friss tejszínt is kaptam.  Előző este megsütöttem a vajas piskótát, hogy másnapra jól kihűljön. A torta saját kútfejből készült.

Hozzávalók: a piskótához: 6 tojás, 21 dkg porcukor, 21 dkg, liszt, egy csomag sütőpor, 21 dkg margarin, egy citrom reszelt héja és leve
                                                 
A margarint a porcukorral habosra keverte a robotgépem, majd egyenként hozzáadtam a tojások sárgáját, a reszelt citromhéjat és levét. Jó habos-babosra felverjük, míg egy világos szép krémes állagot nem kapunk. Közben egy másik edényben a tojásfehérjét kemény habbá vertem csipet sóval. A lisztet elkevertem a sütőporral, átszitálva a vajas masszához kevertem részletekben. Majd a fehérjével óvatosan összekevertem.  Sütőpapírral bélelt 27 cm-es tortaformában elsimítottam (de a legjobb a 23 cm, mert magasabb lesz a tészta) és 170 fokra előmelegített alsó-felső sütésen 20-25 percig sütöttem. De sütője válogatja. 20 percig hagytam a formában hűlni, majd rácsra téve teljesen kihűtöttem. 

Krém hozzávalói: 60 dkg eper, 2 csomag eperízű gluténmentes pudingpor, 1/2 kg túró,
                                4 db 125 g epres görög joghurt, 5 evőkanál répacukor, 1 csomag 
                                zselatin, 6 dl tej, 10 db babapiskóta

A pudingporokat megfőztem a cukorral tejjel, hideg vízbe hűlni tettem. Közben a túrót és a joghurtokat robotgépben teljesen simára kikevertem, hogy a túró krémes állagot kapjon. A kihűlt pudingot apránként a túrós krémhez adagoltam, majd jó simára robotoltam a géppel. Egy csomag zselatin  - kevésnek bizonyult - a leírás szerint elkészítettem és a krémhez kevertem.  A három csomag eperből kettőt megmostam, leszárítottam, apróra vágtam és a krémbe kevertem. 

A piskótát ketté vágtam, meglocsoltam langyos vaníliás tejjel, mikor beszívta rákentem az első adag krémet,  - de itt meg kell jegyeznem, hogy a krém nagyon lágy volt - be kellett volna tennem a hűtőbe legalább fél órára, hogy megkössön, de nem tettem, mert az idő sürgetett és ez bizony nem bizonyult nagyon jónak  - a krém tetejét kiraktam vaníliás cukros tejbe mártott babapiskótával, arra megint krémet raktam, és a tortalap tetejét mikor rátettem  az újabb krémre hát bizony kinyomta.
 Mondanom sem kell, hogy az idegeim egy kicsit tupirmagasságban jártak, majd a fiam nyugtatására betettem a hűtőbe fél órára, hogy be tudjam fejezni a torta krémezését. 

 Nem kellett volna a babapiskótákat beáztatni, de féltem, hogy 3 óra múlva még nem fognak megpuhulni, no ezért gondoltam az áztatást. Szóval, egy kicsit megkötött a krém, nem n agyon, de legalább már rátudtam kenni a maradék krémet a tetejére és az oldalára, hogy nem csúszott szét. Így úgy tűnik, csak egy réteg krém lett, pedig kettő volt. El voltam keseredve, hogy nem olyan lesz amilyennek képzeltem, ezért úgy döntöttem, hogy nem fogok mérgelődni, mert amúgy is nagyon finom lesz, ha éppen nem olyan tökéletes is. 
Azt azért még hozzá teszem, hogy minden réteg krémet legalább egy órára a hűtőben ki kell jól hűteni. No majd legközelebb. Majd csak a végére érek, hogyan készültem el?!!!

Fél óra múlva, felvertem fél liter tejszínt 2 csomag habfixálóval, cukrot nem tettem bele, mert így is édes volt a krém és a piskóta is. Nyomózsákba töltöttem és megkértem a fiamat, hogy nyomkodjon rózsákat az egész tortára. A tetejét szeletekre vágott eperrel díszítettem.  Átevickéltük tortatányérra, majd  be a hűtőbe, amíg elkészültünk. Nem mondom, hogy simán ment az egész, a folyós krém miatt, de olyan finom torta kerekedett belőle, hogy magam sem hittem.  Komolyan mondom, hogy a szendvicsek előtt előbb a tortát fogyasztották, mert nem bírták kivárni, míg sorra kerül.  Na, ez már magában is dicséret. Hát még ha hangoztatják. Így megnyugodtam, hogy nem csalódtak benne!!!-bennem!